Adventi gondolatok

 

 

2015. december 20. Advent 4. vasárnapja.

Ain Karem, a vizitáció városa

 

Te, efratai Betlehem,
bár a legkisebb vagy Juda nemzetségei között,
mégis belőled születik majd nekem,
aki uralkodni fog Izrael felett.

Származása az ősidőkre,
a régmúlt időkre nyúlik vissza.

Ezért elhagyja őket az Úr,
míg nem szül, akinek szülnie kell,
és testvéréhez, Izrael fiaihoz
vissza nem tér a maradék.

Föllép és legelteti nyáját az Úr erejében,
az Úrnak, az ő Istenének, fenséges nevében.

Akkor biztonságban élnek,
mert hatalmát kiterjeszti egészen a föld határáig:
és ez lesz a béke.

(Mik 5,1-4a)

 

Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt,
és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett.

Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.

Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését,
szíve alatt felujjongott a magzat,
és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet.

Hangos szóval így kiáltott:

„Áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse!

Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?

Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava,
örvendezve felujjongott méhemben a magzat!

Boldog vagy, aki hitted,
hogy beteljesedik mindaz,
amit az Úr mondott neked!”

(Lk 1,39-45)

 

Egy héttel Gaudete-vasárnap után még tovább emelkedik az örvendezés hangja a liturgikus olvasmányokban. Mikeás próféta megjövendöli, hogy a Messiás Dávid városában, Betlehemben fog megszületni. Keresztelő Szent János már születése előtt felujjong a Megváltó érkezésére. Erzsébet boldognak mondja Szűz Máriát és mindazokat, akik hisznek Isten ígéreteiben. Vajon hogyan lehetünk mi is ezen örvendetes események kegyelmi kisugárzásának részesei?

Jól tesszük, ha lélekben mi is a szóban forgó események helyszínére sietünk.

Betlehem igen közel, mintegy 8 kilométerre található Jeruzsálemtől déli irányban. Ebből a kedves, nyugodt településből származott maga Dávid király is. Egyszerű pásztorfiú volt, Izáj (latinosan: Jessze) nyolcadik fia. Az Úr azonban kiválasztotta és felemelte őt.

1000 évvel Dávid után a test szerint tőle származó Messiásnak is a kicsiny Betlehemben kellett megszületnie. Elsőként őt is betlehemi pásztorok köszöntik. Olyanok, mint amilyen Dávid is volt ifjú éveiben. Isten szereti a kicsinyeket. Mindenekelőtt hozzájuk jött. Amikor Isten fölemeli választottját, és királlyá teszi őt, akkor sem merül feledésbe származására: Hivatása az lesz, hogy »Pásztora« legyen népének, Izraelnek.

A Betlehem helységnév jelentése és tanulságos. Bét Lechem annyit tesz, mint a „Kenyér-ház”. Amikor a választott nép fiai déli irányból visszatértek hazájukba, egyik első zarándokszállásuk Betlehem, a Kenyér Háza volt, ahol felfrissülhettek és eledelt vehettek magukhoz. Isten úgy akarta, hogy a Megváltó a Kenyér Házában szülessék meg. Jósága, tanítása falat kenyér volt a lelkileg éhező emberiség számára. Halála előtt pedig önmagát ajándékozta nekünk az Élet Kenyerében.

Szent Jeromos, amikor Szentföldre érkezett, Betlehemet választotta lakóhelyül. Távol akart maradni a zarándokoktól túlzsúfolt Jeruzsálem forgatagától. Lenyűgözte őt a Betlehemi Barlang egyszerűsége. Ennek közelében építette fel kolostorát. Lélekben mi is keressük a betlehemi szállás egyszerű és szent légkörét, családias otthonosságát!

Ha méltó lelki otthon szeretnénk előkészíteni a születendő Gyermeknek, Ain Karembe, Keresztelő Szent János szüleinek otthonába is érdemes lélekben elzarándokolnunk. A kis városka Jeruzsálemtől nyugatra, a hegyekben található. Amik itt történnek a boldog anyák és szent gyermekeik találkozásakor, már előre jelzik a születendő egyház titkát. Ami az egyháznak később sajátossága lesz, az csíraszerűen már jelen van itt, Zakariás és Erzsébet házában. Rejtetten, de valóságosan jelen van Jézus Krisztus. Szűz Mária a hívő emberek példaképe. Már hirdetik az Örömhírt és énekkel magasztalják Isten csodás tetteit. A híveket eltölti a Szentlélek, és különféle kegyelmi ajándékokat osztogat nekik.

És mindez egy családi otthonban történik. Bárcsak a mi családi otthonainkban is mind teljesebben valóra válnék a mai egyház nagy álma és reménysége: A keresztény családok legyenek kis egyházzá (ecclesiola), a nagy Egyház élő sejtjeivé, ahol Krisztus jelen van, örömet, békét, életet hoz, és hitet, remény támaszt a kereső emberekben!

 

<< Előző nap         Következő nap >>