Papok - Papák labdarúgó mérkőzés, 2009.

Az egyházközségi örökrangadó

10-3
(6-2)

***

MSZT Templomkert, 50 néző  Játékidő: 2x30 perc

2009. augusztus 17., 16:00

Gólszerzők: Zsiga Péter (7., 26., 50. és 51. perc), Paduraru Iulian (10., 11., 20., 21. és 32. perc) és Tóth Fülöp (60. perc) illetve Bayer Gábor (19. perc), Rónaszéki Balázs (22. perc) és Tóth Ákos (35. perc)

Megmutatom az ollózós trükkömet is!” — lelkendezett a kis Lacika, majd rögtön neki is fogott a mutatványnak. Nem sikerült teljesen kifogástalanra az akrobatikus lövés, de ahhoz mindenesetre elég volt, hogy a kapuban kössön ki mögöttem a labda. Ilyen hangulatban vártuk a minden évben sorra kerülő Egyházközségi Örökrangadót mintegy félórával a kezdés előtt, kihasználva, hogy még sem a sárga mezes papák, sem pedig a fekete ruhás papok nem jelentek meg, hogy igényt tartsanak a játéktérre.
A fű kissé megkopott a kertben, ami nem csoda, hiszen már tizedik éve aktív részese a játéknak, melyet oly nagyon várnak kicsinyek és nagyok egyaránt. A statisztika alapján nehéz lett volna megmondani, mi lesz az összecsapás végkimenetele, hiszen teljesen kiegyensúlyozott volt a mérleg, háromszor győztek a papok, ugyanennyiszer a papák, és szintén három alkalommal nem dőlt el, melyik a jobb csapat. Egyedül az billentette a papák felé a mérleg nyelvét, hogy tíz év alatt két góllal többet, 28-at rúgtak.
Nem volt egyszerű jóslásokba bocsátkozni statisztika nélkül sem, hiszen példátlan mértékű volt a hiányzók száma is. A papáknál a gólzsák Sági László nem tudta vállalni a részvételt, mint ahogy a külföldön levő Tolonicsék sem. Bakó László hátfájás miatt kényszerült lelátóra, ami kapusposzton jelentett nagy érvágást. A túloldalon sem volt könnyebb a helyzet, a rendszeresen jól teljesítő Márkus Ákost idén nélkülözni kellett, és a részleges ínszalagszakadásból felépülő Écsy Gábor atya játéka is kérdéses volt, bár ő végül pályára lépett.
Meglepetést keltett egy régi ismerős, Androvics Tamás atya felbukkanása, aki a kanadai Montrealból, a Magyarok Nagyasszonya plébániáról érkezett. Korábban évekig nálunk teljesített szolgálatot és ő teremtette meg az első szerdai szentségimádás hagyományát is. Így most először szerepelhetett a papi csapatban három olyan atya, aki egyházközségünkhöz kötődik.
A közönség a megszokott létszámban várta a mérkőzést, melyben néhány hónapos kisbabáktól idős nénikig és bácsikig évtizedeken átívelő generációk képviseltették magukat. A hangulat viszont minden eddiginél jobb volt, a papokat fergeteges buzdítás fogadta a mérkőzés kezdetén. Talán ennek is köszönhető, hogy kezdeti édesapai támadások után határozott fölénybe kerültek a fekete mezesek és tetszés szerint vezették akcióikat. Az Androvics-Zsiga-Paduraru hármas ellen egyszerűen nem volt orvosság. Először Zsiga lőtte ki a bal felsőt egy szép összjáték után, majd Paduraru helyezett jobbról a hosszú alsó sarokba egy Androvics Tamás atyától kapott labdát. Később a moldvai csángó származású újmisés atya minden előkészítés nélkül félpályáról is kilőtte a jobb alsó sarkot, így nem egész tizenkét perc alatt már hárommal vezettek papjaink.
A közönség szimpátiája ekkor kezdett megoszlani, egy részük a papákat buzdította annak reményében, hogy ha a lelátón kiegyenlítődnek a hangerőviszonyok, az édesapák is visszatérhetnek még a meccsbe. Nem is tették hiába, kicsit sikerült oldani a nyomasztó mezőnyfölényt, és Matolcsi is bemutatott már egy-két szép védést.
A 19. percben Bayer Gábor baloldalról leadott bal felső sarkos lövésével szépített, ekkor már Jakus Ottó védett. Viszont, hogy mégse legyen szoros az állás, Iulian atya egy egész pályás szóló végén, gyakorlatilag a teljes papa-csapatot kicselezve megszerezte harmadik gólját, így 4-1-re alakult az állás. Nem sokkal később ő szerezte az ötödiket is, ezúttal Szabi atya labdájával lőtte ki jobbról a hosszú alsót.
A papok annyira beszorították ellenfelüket, hogy szinte már nem is védekeztek. Ezt kihasználva Bayer lopott el egy labdát, majd egy nagyon szép, korszerű kontraakció keretében társaival lenullázta a teljes papi hátsó alakzatot, így a jól helyezkedő Rónaszéki gond nélkül helyezhetett a hálóba. Egy kicsit ettől magukhoz tértek a papák, de pár perc múlva újból a papoké lett az irányítás. Most ők kontráztak és Zsiga Péter volt eredményes. A szünet előtti utolsó percekben Feldhoffer Antal szemfülesen elöl maradt, így aztán amikor labdaszerzés történt, Zsigával ketten törhettek kapura. Az ordító gólhelyzet viszont annyira meglepő volt, hogy ki is maradt. Így is példátlan lett a félidei eredmény, 6-2-vel vonulhattak a sörcsaphoz a játékosok.
Bár nincs eredményjelző a kertben, a csapatokra tekintve az is megmondhatta volna az állást, aki újonnan érkezett. A papoknál már inkább a jövő hét lelkipásztori teendői jelentettek beszédtémát, míg a papák lázasan próbálták kitalálni, hogyan menthetnék meg a találkozót. Jelentős átalakítások történtek a csapatszerkezetben, Meskó Örs kapuba került.
De mit ér mindez, ha az ellenfélnek olyan játékosa van, mint Paduraru Iulian? Mindössze két perc kellett neki az újabb gólhoz, ezzel 7-2 lett az állás. A papák viszont most először hosszabb időre magukhoz ragadták a kezdeményezést, számos helyzetet dolgoztak ki és a 35. percben egy nagyon szép akcióból szerezték meg harmadik góljukat. Bayer középről passzolta ki jobbra Tóth Ákosnak, aki az alapvonal közeléből rúgta Lakatos lábai között a hálóba a labdát.
Az ifjú kapust, akit egyébként Márkus Ákos edzett egy időben, nem sokat tesztelték a papák, így nem derült ki, milyenek a képességei valójában. Az utolsó tíz percre kifáradtak a papák, amit Zsiga Péter két gyors góllal jelzett. Először félpályáról lőtte ki a bal alsót, majd Tóth Fülöp elcsent labdáját vezette rá a kapura és lőtte be. Ezután Tamás atya percei következtek. Előbb fölé rúgott egy pontosan érkező beívelést, majd fejjel veszélyeztetett. Az 56. percben egy cselsorozattal játszotta magát tisztára, de lövését Meskó bravúrral védte. Csoda, hogy Tamás atya rúgott gól nélkül zárta a találkozót.
Az utolsó percekben a papák még rohamra indultak, Jakusnak bravúrokat kellett bemutatni, hogy ne legyen újabb gól. Ennek ellenére a végén mégis egyházi találat született, miután Tóth Fülöp, Zsiga és Androvics hárman támadhatták meg az ellenfél kapuját. Tóth Fülöp okosan pattintott a kapufára, ahonnan a hálóba perdült a labda. Ezzel sikerült beállítani a tíz év legnagyobb különbségű,10-3-as végeredményét a papok javára.
A lefújást követően boldog papokat és csalódott apukákat láthatott a publikum, de a jövő évi végeredményt így sem lehet borítékolni. Ahogy a fa alá nézek, Lacikának konkrét elképzelése van arról, hogy lehet majd nyerni, és ezt az egyik apukának már magyarázza is...

Écsy Gábor: Sikerünk kulcsát a csapategységben látom, a játékosok nagyszerűen harcoltak egymásért. A megfiatalított keret jól teljesített a hiányzók távolmaradásának ellenére.

Matolcsi Károly: Ha van egy jó kapusunk, legalább a gólok felét kivédte volna. Sok volt a hiányzó és nem tudtunk eleget készülni együtt.

Az elmúlt tíz év eredményei:
2000.     Papák-Papok                8-3
2001.     Papák-Papok                3-3
2002.     Papák-Papok                3-2
2003.     Papok-Papák                5-4
2004.     Papok-Papák                1-1
2005.     Papok-Papák                3-0
2006.     Papok-Papák                5-3
2007.     Papok-Papák                2-2
2008.     Papák-Papok                4-2
2009.     Papok-Papák              10-3