5-3
(4-0)
PAPOK
Játékosok:
Márkus Ákos (kapus)
Forgách Alajos
Feldhoffer Antal
Tampu-Ababei József
Androvich Tamás
Palánki Ferenc
Écsy Gábor (csere)
Miklós Zalán (csere)
dr. Németh László (csere)
Szakmai igazgató:
Écsy Gábor
Gólszerzők:
Palánki Ferenc
(29., 33., 38., 40. és 59. perc)
O O O O O
***
PAPÁK
Bakó László (kapus)
dr. Vadász Béla
Töth Ákos
Sági László
Meskó Örs
Sandner Zoltán
Ellenrieder Péter (csere)
Vadász Róbert (csere)
Németh Ferenc (csere)
Kovács Dániel (csere)
Matolcsy Károly (csere)
Szakmai igazgató:
Matolcsy Károly
Gólszerzők:
Tóth Ákos (41. és 69. perc) O O
Németh Ferenc (80. perc) O
***
2006. augusztus 13. 16:00. MSZT Templomkert, 50 néző.
Játékidő: 2 x 40 perc
A németországi labdarúgó világbajnokság és a Ferencváros NBII-es száműzetésének árnyékában immár tizedszer fogadta lelkes nézőközönségét az alaposan szétzilált magyar futball egyik utolsó megbízhatóan működő intézménye, plébániánk örökrangadója. A papok-papák derbi semmit sem vesztett tekintélyéből annak ellenére, hogy a templombúcsún ez már nem az egyetlen és kizárólagos sportesemény volt, hiszen asztaliteniszben és sakkban is összemérhették erejüket a bátor jelentkezők.
Az idén rekordhosszúságú, kétszer 40 perces játékidőnek a felek ezúttal is öt mezőnyjátékossal és egy kapussal vágtak neki, bár - úgy tűnik, már ez is hagyomány - a papáknak az idén is hosszabb volt a kispadjuk. Szintén láthattunk „idegenlégiósokat” is a csapatokban azt illusztrálandó, hogy úgy tűnik, már nemcsak papokban, de futballozni tudó családapákban is elég erős a hiány.
A mérkőzésnek a papák vágtak neki sikeréhesebben, mivel feledtetni kívánták a tavalyi három-nullás, végső soron sima vereséget és 2002 után újból győzelemmel ünnepelni a templom felszentelésének évfordulóját némi sör mellett. Ebben a legnagyobb akadályt persze az idén is Márkus kapus jelentette, akiből a papák ezúttal külön is készültek.
Az első percek még az új játékerő, az idén először szereplő Tamás atya jegyében teltek el, aki fiatalos lendületével több támadást is vezetett a papák kapujára. Ezt követően viszont a papák már fokozatosan átvették a játék irányítását és nyomás alá vették a papi kaput, valósággal megszállva az egyházi térfelet. Gól azonban nem született, hiszen találat csak a Márkus kapuja mögött álló karitászos Mercedest érte, nem is kevés. A papok támadójátéka javarészt kontratámadásokra korlátozódott, de azért ezek is magukban hordozták a gólszerzés lehetőségét.
A papi rohamok csúcspontjukat a 29. percben érték el, amikor egy Tóth Ákos által vezetett akció végén tényleg csak hatalmas szerencsével menekült meg Márkus kapuja a góltól, sőt még egy büntetőrúgás lehetősége is felrémlett. Amíg viszont fejben még a papák ennél az esetnél jártak, Palánki a túloldalon szemfüles gólt szerzett, ezzel kissé váratlanul a papok szereztek vezetést. A félidő utolsó tíz perce ezután valóságos mexikói rémálomként köszöntött édesapáinkra, akik további három Palánki-találattal hirtelen mínusz négyen találták magukat.
A szünetben nagy volt a tanakodás a sárga mezeseknél, és míg a Matolcsy-legénység körben állva hallgatta a második félidei edzői receptet, a papok csak a jobb csapat derűs nyugalmával pihengettek az oldalvonal mellett sörüket kortyolgatva. A második félidőre egy teljesen új, még vehemensebb világi csapat jött ki, amely demonstrálva, hogy még nem tett le a végső sikerről, Tóth révén már az első percben mattolta az amúgy idén is kiválóan teljesítő Márkust. Mivel idén hosszabbak voltak félidők, lehetett benne reménykedni, hogy a sárgák esetleg mégis megfordítják a találkozót, hisz most már az agresszív támadójáték mellett a védekezésre is nagyobb hangsúlyt fordítottak: a minden pillanatra külön őrzőt kapó Palánki nélkül a papi csapat már közel sem volt olyan veszélyes a kapura, mint az első játékrészben.
De Palánkira egyszer azért nem jutott kellő figyelem, és akkor rögtön góllal is büntetett. Ezt leszámítva nem láttuk villogni a váci plébánost. A gól viszont most nem törte meg a papákat, továbbra is nagy elánnal és veszélyesen támadtak, a papoktól csak néhány elszórt kontrára tellett főleg Androvich révén. Márkus kapuját viszont nagyon nehéz volt bevenni, hiszen a kapus mellett a Gábor atya vezette védelem is sziklaszilárdan állt. Ennek ellenére Tóth Ákos még egyszer eredményes volt, illetve az utolsó pillanatokban még Németh Ferenc is észrevétette magát egy gyönyörű góllal.
A papák ezzel a második félidőt három-egyre hozták, de az örökrangadót idén is az egyházi csapat nyerte.
***
Főbb események:
4. perc: A papok kapuja előtt nagy harc indul meg a labdáért, amelyet követően Androvich a hálóba lő, de lökés miatt a gól érvénytelen.
9. perc: Palánki közelről leadott lövését Bakó látványos vetődéssel fogja meg.
13. perc: Sági egy az egyben átcselezi magát Miklóson, aminek következtében két támadó vezetheti két védővel szemben a labdát a papi kapura. A védelmet sikerül is kijátszani, de végül Tóth óriási helyzetben mellé lő.
18. perc: dr. Vadász B. félpályás bedobását Tóth középrl félfordulattal finoman perdíti kapura, éppenhogy mellé. Nem Márkuson múlt.
29. perc: Tóth balról ereszt meg egy löketet, melyet Márkus csak kiütni tud. A gyorsan eszmélő Sandnernek gyakorlatilag már csak a kapuba kellene emelni, de mellé lő. Az esetet követően vita alakul ki, mert többen úgy látták, Forgách kézzel ért a labdához, és ezért büntetőt kellene ítélni a papák javára. A játékvezető végülis nem adja meg.
29. perc: A papák még mindig a mérkőzés legnagyobb helyzetének hatása alatt vannak, amikor Palánki labdát szerez, a jobb szélen megszökik és ezúttal pontosan eltalálja a kapu hosszú oldalát. GÓL! 1-0.
33. perc: Újabb kontra, Palánki tovább bénítva a papák harci szellemét ezúttal középről talál be. GÓL! 2-0.
38. perc: Palánki ismét megbabonázza a papák védelmét és Bakó mellett a hálóba lő. GÓL! 3-0.
40. perc: Ez már teljes kiütés félidőben. Palánki remek labdát kap, amit újból könnyedén továbbít a kapuba. GÓL! 4-0.
labda
(szünet)
41. perc: A papáknak határozottan jót tett a szünet, és gyorsan meg is kezdték a felzárkózást. Rögtön az első támadásból Tóth iramodott meg a jobb szélen, majd bivalyerős, halálpontos lövést eresztett meg a hosszú sarok felé, amely a kapufáról vágódott a hálóba. Ritkán mondhatunk ilyet, de Márkusnak esélye sem volt hárítani. GÓL! 4-1.
45. perc: A most határozottan nagyobb lendülettel játszó papák tovább nyomnak. Ellenrieder jobboldali lövését Márkus óriási bravúrral védi.
55. perc: Sági a balszélen a képzeletbeli szögletzászlóig siet, a talán fölöslegesen kifutó Márkus mellett bead, de nem érkezik egy édesapa sem, hogy az üres kapuba passzolja a labdát. Écsy felszabadít.
59. perc: Az igazi klasszisnak egyetlen momentum is elég. A második félidőben szoros őrizetet kapó, gyakorlatilag szóhoz sem jutó Palánki valahogy üresen marad, és egy félpályáról felívelt labdát a kifutó Bakó felett a hálóba fejeli. GÓL! 5-1.
61. perc: Kidolgozott akció végén Tóth egyedül marad Márkussal szemben, aki kiüti lövését. A kipattanóból Tóth ismételhet, de Márkus megint véd.
67. perc: dr. Vadász B. a bal alsó sarkot célozza meg, Márkus vetődve véd.
69. perc: Ellenrieder kiadja balra a labdát Kovácsnak, aki szélről lő kapura. Márkus ebbe még beleér, de a labda pont a túloldalon érkező Tóth elé pattan, aki teketóriázás nélkül bevágja a labdát az üresen maradt kapuba. GÓL! 5-2.
78. perc: Palánki nagy bedobásából Androvich fejjel a rövid kapufát találja el.
80. perc: Németh F. baloldalt lopja a távolságot, majd a félpályán valamivel túlról a tömegben rosszul látó Márkust megtréfálva hajszálpontosan a hosszú alsó sarokba lő. GÓL! 5-3.
***
Tóth Ákos: „Örülök neki, hogy ilyen remekül sikerült számomra ez az összecsapás, és hogy Erzsinek, a menyasszonyomnak ígért két gólt meg is szereztem.”
Palánki Ferenc: „A tavalyi mérkőzéshez hasonlóan az idén is sikerült gólokkal hozzájárulnom csapatom sikeréhez, és ebben óriási segítséget jelentett az a lelki többlet, amit odafentről kapok.”
Németh Ferenc: „Nagy öröm számomra, hogy első mérkőzésemen gólt szerezhettem. Valahogy éreztem, annak ellenére, hogy messze vagyok a kaputól, nem szabad passzolni, hanem lőni kell. Bejött.”
Márkus Ákos: „Lelkes, fiatal ellenfelekkel kellett szembenéznünk, akik olykor szerencsés, de mindenképp megérdemelt gólokkal tartották velünk a lépést. Örülök neki, hogy nem volt túl sima a meccs.”
Écsy Gábor: Rendkívül magas színvonalú mérkőzést láthattunk, amelyen remekül kijött a tudásbeli különbség a javunkra. A második félidőben már egy kicsit kiengedtünk, ezért jöhetett fel az ellenfél, amelynek gratulálok a tisztes helytállásért.
Matolcsy Károly: Sajnos, ebben a játékban nincs időkérés, pedig az első félidő vége felé nagy szükségünk lett volna rá. Nagyon készültünk erre a találkozóra, és a taktikánk javarészt be is vált, de az első félidei tízperces megingás mindent eldöntött.